We want 'em! - Ikrek hadművelet #9

Üdv!

Érkezem a kövivel, nem kertelek sokat, remélem, tetszik.

Jó olvasást! :)

9. fejezet

- Nem Leo! Nem, nem, nem és nem - tiltakozott olyan hevesen Bethany, ahogy csak tudott.

- Miért? Nem akarsz vele lenni? - nézett ártatlan, nagy, kiskutya szemekkel a srác.

- Dehogynem, ezt Te is tudod. Na, de egy pizsiparti? Azon csajos témákat szoktak kibeszélni; pasik, párkapcsolatok, a havi...szerinted mennyi közös témánk lesz Heidivel? - akadt ki Beth, mire Leo pimasz mosolyra húzta ajkait.

- A havit jó hosszan ki tudjátok tárgyalni.

Bethany mérgesen oldalba lökte Leot, aki így nekidőlt a szekrényeknek a folyosón. Nem értette, legjobb barátja - és állítólagos párja - miért nem fogja föl ennek a helyzetnek a súlyosságát.

- És ha megkérdezi, hogyan jöttünk össze? - akadékoskodott Bethany.

- Akkor elmondod az igazat - a lány szeme ettől lepetten kerekedett ki, mire Leo kuncogni kezdett. - Akkor elmondod neki, hogy ovi óta legjobb barátok vagyunk, aztán csak úgy megtörtént egyik napról a másikra. Nem hazudsz!

- És ha azt kérdezi, mi történt már meg köztünk? - nézett nagy szemekkel Bethany.

- Akkor azt mondod; hajoljon közelebb és megmutatod! - nevette el magát Leo nyíltan, mire páran kérdőn pillantottak feléjük. Bethany ettől még kínosabban érezte magát.

- Ja, akkor semmit nem teszek, hisz köztünk nincs semmi.

- Pont ezért csapjatok ilyen csajos cuccot! - néz mélyen a lány szemébe Leo, majd még hozzáteszi: - Na meg azért, hogy végre lehessen egy csodás estén a szőke manóval.

Bethany felkuncogott ezt hallva. Pár pillanatig átfutott agyán a kérdés, hogy csak Leo ilyen önző dög, vagy minden meleg pasi.

- És hogy tervezed? Nem lesz kínos? - kérdezte halkabban Bethany.

- Nem tudom, de erről majd később beszélünk. Ott van Heidi, menj!

Leo előrébb taszította a lányt, aki ettől megbotlott, így gyilkos pillantással nézett hátra válla fölött legjobb barátjára. A srác csupán felhúzta vállait, és ártatlan vigyort vett fel. Bethany nem tudott rá haragudni, pedig nagyon szeretett volna néha.

Lassú, de magabiztos léptekkel indult meg a szekrényénél ácsorgó, magányos lányhoz. Heidi észrevette a közeledő személyt, így elmosolyodott, és beljebb hajtva a szekrényt köszöntötte Bethany-t...másodszorra a nap folyamán.

- Mi a helyzet Beth? - mosolygott kedvesen.

- Hi arra gondoltam, hogy átjöhetnél szombaton egy kis csajos estére - hebegte kínosan Bethany, de úgy volt vele, inkább túlesik ezen az elején, mintsem kerítések után.

- Öhm...pizsipartira hívsz? - nevette el magát a szőkeség.

- Mondhatni, bár fogalmam sincs, hogy mennek ezek a lányos, nyálas esték - vakarta meg zavarában tarkóját a lány.

- Én sem, ne törődj vele! Rendben, jól elleszünk! - foga meg a vörös vállát Heidi, miközben nevetett.

Bethany oldalra pillantott Leora, akinek elég volt egy szemvillanás, hogy rájöjjön; minden sínen van. De Heidi pillantását egyikük sem látta ikertestvére felé a lépcsőn. A különleges ikerkapcsolat most is meghozta a kívánt hatást, szavak nélkül felfogta a betoppanó Chase, hogy a szombatjuknak most már zöldlámpája van.

Leo ceruzája végét rágta, miközben a matek feladatokat nézte át a padban ülve. Utálta ezt az órát, és ennyi izgalommal képtelen volt bármire is koncentrálni, ami nem áll szoros kapcsolatban szőke hercegével.

Alig várta a szombatot, de azért tartott is tőle, hiszen mindennek tökéletesnek kell lennie, Ő pedig sok minden, de hibátlan nagyon nem. Ellenben reménykedett benne, hogy Chase sem az, mégis a szemében Ő volt a megtestesült Dávid szobor, amely a férfiasság mintaképe, a tökéletes mértani pontosság, Michelangelo polihisztorhoz méltó elméjének gyümölcse.

A csengő jelezte, hogy kezdődik az óra. A percek lassan vánszorogtak Leo feje felett, pláne mivel ilyenkor együtt van matekja az ikrekkel, akik ebben a teremben messze kerültek tőle sajnos.

Chase ellenben folyton aggodalmas pillantást vetett a homlokát ráncoló barna fele, aki próbált bármi logikát és összefüggést találni a táblán lévő feladatban. A szőke is felpillantott a táblára, hogy lássa, mit talál Leo olyan nehéznek. Végigfutotta a még megoldatlan példát, és azonnal levezette fejben; ha az x minusz, akkor a reláció megfordul, tehát a parabola lefelé görbül, amely azt jelenti, hogy jelen pillanatban nem metszi az x tengelyt, tehát az exponenciális egyenletnek nincsenek zéruspontjai.

Kitépett a füzetéből egy lapot, amitől Heidi zavartan ráncolta össze homlokát, majd írni kezdett rá. Összegyűrte - viszonylag halkan -, majd hátradobta Leonak. A galacsin éppen a srác vállán pattant meg, majd lehullott mellé a földre. Zavartan eszmélt, lenyúlt érte, és széthajtotta.

"Várj meg suli után, megtanítom a matekot!"

Homlokráncolva pillantott előre Chase-re, majd határozottan bólintott, mire a srác széles vigyorral fordult előre. Heidi kérdőn bökte oldalba.

- Nem fogom hagyni, hogy megbukjon matekból. Ma hárman megyünk haza - súgta a srác.

 Heidi éppen meg akarta jegyezni, hogy abból nem lesz sok felfedezés a matek világában, sokkal inkább a másik szájában, de amikor vette a levegőt, felpillantott a tanárra, aki szúrós szemekkel méregette őket, így inkább összezárta ajkait.

Chase megtartotta ígéretét, a suli előtt megvárták, míg elköszön egymástól Bethany és Leo, majd beültek hárman az autóba. Heidi jobbnak látta, ha ismét Ő vezet bátyja helyett, míg Chase mellé, Leo pedig mögéjük ült. 

- Tudod, Chase, engem nem érdekel a matek, szóval fölösleges törnöd magad - szólalt meg hátul Leo.

- Hidd el, hogy meg tudom értetni veled! - pillantott hátra féloldalas mosollyal a szőkeség.

- Azért tisztázzuk már, hogy most csak matekozni akartok, vagy előjátékot szombatra? - kérdezte Heidi, miközben kitette az indexet, hogy kikanyarodik a suliból. A srácok kicsit ledöbbentek, Leo ajkaihoz kapott, hogy megdörzsölje zavarában a karikát, míg Chase bosszúsan pillantott húgára. - Csak a kínos helyzet elkerülése végett mondtam, ugyanis a hanghatásra való tekintettel még gyorsan felviszek magammal egy füldugót a szobámba.

Heidi még tetőzte a dolog forróságát, de ezzel pontosan tisztában is volt, és ha nem lett volna kitéve Chase gyilkos tekintetétnek, már régen kibukott volna belőle a nevetés.

- Te élvezed ezt, igaz? - kérdezte a srác átlátva a szitán.

- Nagyon. Ennyire látszik? - nevette el magát Hi.

Chase csak megcsóválta a fejét, majd kedvesen hátramosolygott a zavart Leora. Mire megérkeztek a barna is feloldódott hátul, de leginkább csak akkor lazult el, amikor Chase szobájának ajtaja rájuk csukódott. A szőkeség kivágta az ágyra cuccait, majd intett Leonak, hogy Ő is tegyen így. Egymás mellé hasaltak a kék takarón előttük a füzettel.

- Hol kezdjük Tanár úr? - kérdezte cinikusan Leo.

- Több lelkesedéssel, vagy bűntibe küldelek! - nevette el magát Chase.

- Milyenbe? - kérdezte lepetten Leo.

Chase-nek lett volna erre pár eléggé frappáns, perverz válasza, de inkább visszafogta magát, és csak ennyit mondott:

- Ne akard megtudni.

Leo elégedett volt ezzel a válasszal, de amint oldalra pillantott, rájött, hogy túl közel vannak egymáshoz. Azonnal meg akarta csókolni Chase-t, aki ekkor pillantott fel a füzetéből, így tekintetük összeakadt.

- Szerintem kezdjük az első példával - hebegte Chase elveszve a kék tekintetben, amit Leo ki is használt.

- Szerintem is. Egy csók megteszi első példának?

Választ nem várt, nem is kapott, megcsókolta a szőkeséget, aki élvezettel engedett a nyomának, és hátára gördült. Leo félig fölé helyezkedett, miközben érzékien csókolták egymást. Kezeit Chase oldalán járatta, majd kicsit a pólót is feltűrte ott, hogy a forró bőrhöz tudjon érni.

Mikor megunta a puhatolózást, elvált a szőke ajkától, majd nyakára tért rá. Először csókokkal hintette be, majd ajakkarikáját húzta végig az érzékeny bőrön, amitől Chase-t kirázta a hideg, és halkan felsóhajtott. A barna tincsekbe túrt, de most azzal a szándékkal, hogy elhúzza szeretője fejét onnan, és szemébe tudjon nézni.

- Imádom a piercingedet, de erre majd visszatérünk a matek után - mondta nehézkesen.

- Komolyan? - húzta csibészies mosolyra Leo a száját.

- Igen, de előbb a feladatokat oldd meg!

Leo beletörődve megrántotta a vállát, majd nyomott még egy csókot Chase ajkaira, és legördült a srácról. Ismét hason helyezkedtek a füzetek fölé, és ezúttal valóban hozzáfogtak a feladatokhoz.

Chase elkönyvelte magában, hogy Leo nem egy matekzseni, de tanítható, csupán meg kell találni a megfelelő motivációt. Büszke volt magára, amiért ez Ő maga, és pusztán csókjával sakkban tudja tartani a barnát. Ha nem élvezné annyira a közös perceket, még fel is tudná ezt használni ellene - de miért is tenné?